Home   Tevékenység   Bemutatkozunk

Bemutatkozunk

Miért van szükség a Majd Megnövök Óvodára?

Magyarország első és ez idáig egyetlen cigány nemzetiségi óvodája 1993-ban alakult. Két segíteni akaró cigány pedagógus hozta létre, akik munkájuk során egyre csak azt látták, hogy a rendszerváltást követő kétségkívül színessé és sokrétűvé váló oktatási rendszer nem mindenkinek kínál valódi alternatívát. Mindennapi munkájuk során számtalan olyan cigány és szegény gyerekkel találkoztak, akik nem jártak, nem járhattak óvodába, és így már behozhatatlan hátránnyal kezdték az iskolát. Nagy részük kisegítő iskolába szorult az otthonról hozott – és óvoda hiányában kompenzálatlan – hátrányok miatt. A helyzet azóta sem változott sokat, ha joga ma már van is bárkinek a minőségi oktatásra, a lehetőség sokaknak – a legszegényebbeknek – mégsem adatik meg.

Nekik, értük jött létre az óvoda, amelyben az elmúlt mintegy két évtizedben legalább 200 gyerek kapott útravalót az iskolához, esélyt a későbbi normális életre. Az első évfolyamokra járók közül többen ma már érettségizett, vagy diplomás dolgozó emberek.

Ki járhat a Majd Megnövök oviba?

Bárki, aki kellőképpen szegény ahhoz, hogy máshová ne vegyék fel. A törvények ugyan egyértelműek: a hátrányos helyzetű gyerek előnyt élvez a szűkös óvodai férhőhelyek kiosztásakor, sokuknak mégsem kínál megoldást a hagyományos ellátás. Még a leghétköznapibb óvodában is van, amiért külön kell fizetni. Sok szülőnek ez már akadály. Az ide járó ovisok átlagosan 80%-a tartozik a cigány kisebbséghez, körülbelül 20%-uk a többségi társadalom tagja.

Mit kapnak az ovisok?

A Majd Megnövök Óvoda első számú alapvetése az, hogy fizteni semmiért sem kell: a napi háromszori étkezés, a kétnyelvű (cigény, magyar) oktatás, a szabadidős elfoglaltságok, vagy a kirándulások, táborok, mind ingyenesek. Miután az általában kb. 50 óvodás majd mindegyike – hivatalos szóhasználattal élve – halmozottan hátrányos helyzetű, az óvoda sokszor túllép az előírt kereteken. A konténerekben, sátrakban, vagy más komfort nélküli ingatlanokban élő családok gyerekeit a gondozók megfürdetik, akinek nincs használható cipője, vagy egyéb ruhadarbja, azt az óvoda támogatóinak adományaiból oldják meg. Az óvodások napközben egyenruhát hordanak, amit az óvoda munkatársai mosnak, vasalnak.

Kik dolgoznak az óvodában?

Zömmel az első években idejáró gyerekek szülei. Munkanélküliből lettek dadák, kisegítők, konyhások, sokuknak az óvoda az első munkahelye. A pedagógusok többsége természetesen – a kiváló képzettségen kívül – cigányul is beszél, a gyerekek minden verset, mondókát, és éneket megtanulnak magyarul és cigányul is.

Miből tartja fenn magát az óvoda?

Az óvodát az elmúlt húsz évben a – korán elhunyt egyik alapító nevét viselő – Kovács Zoltán kiemelten közhasznú Alapítvány tartotta fenn. Az állami támogatás (normatíva) körülbelül a költségek felére volt elég. A rezsit, az étkezés díját, az alkalmazottak bérét, és az egyéb kiadások fennmaradó részét pályázatokból és adományokból fizette az alapítvány. A működési nehézségekre éveken át volt példa az étkezés: hiába írta elő a törvény, hogy a szegény gyerekeknek ingyen kell biztosítani az ebédet, az ide járó óvodások ebből mégsem részesülhettek.

2013 szeptembere óta az óvoda fenntartója a Baptista Szeretetszolgálat, amelynek segítségével normalizálódott az óvoda helyzete és biztos(abb) lábakra került a finanszírozása. A Kovács Zoltán Alapítvány az óvoda támogató alapítványaként működik tovább és igyekszik forrást találni a délutáni és szabadidős programokra, a nyári táborokra, a korábban az óvodába járó már iskolás gyerekek tanodai oktatására és minden egyébre, amire szükség lehet – az élelemtől, a ruhán át, a karácsonyi ajándékokig.